Hát igen, ez is eljött. a történet kezdete ez a kurucos cikk: http://kuruc.info/r/1/23700/ .
A fotós szerep mindig is közel állt hozzám, imádok fényképezni :) Meg is látszik. 10 perccel a képek megjelenése után a biztonsági szolgálat meg is jelent az asztalomnál, azzal, hogy tartsak velük. Nem volt mit tenni, hiszen kint sem titkoltam, hogy fényképezgetek, tudták jól ki vagyok, a legtöbbükkel 5 éve dolgoztam együtt, összekeverni meg bárkivel is elég nehéz :) Szépen kihallgattak, elvettek mindent, jegyzőkönyveztek... közben amíg várni kellett egy csomó emberrel, főleg biztonságisokkal beszélgettem, mindenki azt mondta ők is ezt tették volna, csak legalább arra figyeltem volna, hogy ne lássanak meg. Na hja, aki sumák, az nyer. Mindenki tök megértő meg rendes volt, este 7 uán mehettem haza, a látogatás meg valamikor kora délelőttre volt beharangozva. No mindegy, nem panaszkodunk, minek, majd másnap reggel minden eldől. Azért hazainduláskor még az egyik szekus kolléga elszólta magát. Volt ott egy vézna öltönyös fickó. Azt hittem ő is közéjük tartozik. Mint az elszólásból kiderült, nem. NBH-s cimbi volt. Innentől nem reméltem sokat. Másnap elém tették a papírt, hogy vagy aláírom közös megállapodással, vagy elküldenek rendkívüli felmondással. Aláírtam. Sosem tettem még ilyen jól semmit, azóta "Boldog munkanélküliek vagyunk...". Bár lassan lejár, meló után kell néznem, de sosem kerestem ilyen jól, mint ebben a 6 hónapban... Hiába no, magyarországon az kap segélyt, aki sosem dolgozott, aki meg végigdolgozta az életét és véletlenül elveszítette a munkáját, annak odadobnak valami kis koncot, itt SK-ban fordítva van, itt azt becsülik meg, aki dolgozott. Több volt a munkanélkülim, mint otthon a fizetésem, pedig programozóként ott sem kerestem rosszul, a szociális segélyek meg töredékei a magyarhoninak. Végtére is jól jártam, de nem volt így sem felhőtlen ez a nyár, de ez már egy másik sztori...
