Nergal blogja

Ez itt a semmiről szól.

Friss topikok

  • NRG44: 3 nagyhatalom győzte le az NS-t ellenben a komcsi magától összeomlott. :-) (2009.11.10. 15:22) Nemzeti szocializmus
  • Nergal: Szia! Nem vagyok benn biztos hogy tudok válaszolni, de kérdezz, meglátjuk. :O) (2009.10.26. 16:24) A szerelem, avagy mit is érzünk valójában
  • Kalasnyikova: Várom. :) Bár azt sejtem, nem lesz kellemes olvasmány. (2008.06.10. 00:09) Nyílt levél a 168 óra cikkére
  • Nergal: Nahát. :) A Gyurcsány meg Orbán nélküli politika jó elképzelés, csak sajnos nincs aki a helyükre ... (2008.03.10. 15:59) Kedves Csendes Többség!
  • Nergal: Eddig tetszik. Ritkán esek neki, de olyankor nehezen teszem le. Az ellenpárt sokszor említi maga a... (2008.02.05. 14:33) A szeretet...

HTML

Vesekő...

2008.10.04. 12:14 | Nergal | Szólj hozzá!

Ma már nem egy veszedelmes betegség. Rengeteg módon gyógyítható. Szike, katéteren keresztül kihúzás, lézeres "leolvasztás", és a legegyszerűbb az irányított ultrahangos "szétrobbantás". Júli. 22.-én (igen, szándékosan teszek oda pontot) kerültem kibírhatatlan görcsökkel kórházba. Észak-Komáromba a belgyógyászatra vittek, merthogy urológia nincs. a napi menü: infúzió, injekció, infúzió, injekció... egy hétig feküdtem, mire a végén eljöttem a kórházból saját felelősségemre. Gyorsan még mielőtt eljöttem volna elküldtek tüdőröntgenre, és ráírták a zárójelentésre, hogy folt a tüdőn... Hmmm. Nem vagyok egy parázós fajta, de ettől becsináltam.

 

Nem, ezek nem egy istállóban készültek, hanem a kórházban...

Két nap múlva már az Érsekújvári kórház ágyát nyomtam, felkészülve, hogy kiszedik és végre hazamehetek. Sajna nem így alakult. Itt is csak vártak. Miután másnap azt mondtam, hogy ha így, akkor innen is megyek, akkor hirtelen nekifogtak, ultrahang, rtg, rtg, ultrahang... ok, kiszedjük, mert leállt a vese. Míííííí??? Igen. Másfél hétig vártak, a jobb vesém így leállt. Pár nap múlva kiszedték a követ, aztán jött a hidegzuhany (vagyis forró), ugyanis másnap belázasodtam. Beindult a vesém, de be is gyulladt. Azán lassan megjött a folt is a tüdőn. Nem tüdőrák, tüdőgyulladás. Még így is megkönnyebbültem. Következett 2 hét láz és antibiotikum, egy második operáció, amin becsövezték a vesém. Két hete, hogy ezt a csövet kivették, és azóta is kínlódok mindkét vesémmel. Egy kétnapos betegség két és fél hónapja tart. A lényeg az egészben: itt már több biztosítós rendszer van, a biztosító a beteg után fizet. A komáromi kórház szépen keresett azon, hogy egy hétig ott tartott, az a legkevésbé sem érdekelte őket, hogy ezzel rendesen elintéztek valószínűleg egész életemre. Aztán beszélgettem pár visszajáró beteggel. Egyesek elmondásai szerint voltak olyanok, akiket azért tartottak ott hétvégére, hogy nehogy kevesen legyenek az osztályon, mert akkor az urológia sorsára jutnak (bezárják). Amúgy a komáromi kórház tiszta mocsok és fertő. A falakon vér és szar, a haldoklók egy szobában a többiekkel, amikor hazajöttem onnan, tele voltam pattanásokkal, herpesszel, és valószínűleg a vesegyulladást okozó baktérium is onnan van (a tüdőgyulladás meg biztosan). Mi kellene, hogy az egészségügy megváltozzon???

Azért hogy ne csak panaszkodjam, a szolgáltatásokkal elégedett voltam :)))

munkanélküliek vagyunk, sohasem dolgozunk...

2008.10.04. 11:48 | Nergal | Szólj hozzá!

Hát igen, ez is eljött. a történet kezdete ez a kurucos cikk: http://kuruc.info/r/1/23700/ .

A fotós szerep mindig is közel állt hozzám, imádok fényképezni :) Meg is látszik. 10 perccel a képek megjelenése után a biztonsági szolgálat meg is jelent az asztalomnál, azzal, hogy tartsak velük. Nem volt mit tenni, hiszen kint sem titkoltam, hogy fényképezgetek, tudták jól ki vagyok, a legtöbbükkel 5 éve dolgoztam együtt, összekeverni meg bárkivel is elég nehéz :) Szépen kihallgattak, elvettek mindent, jegyzőkönyveztek... közben amíg várni kellett egy csomó emberrel, főleg biztonságisokkal beszélgettem, mindenki azt mondta ők is ezt tették volna, csak legalább arra figyeltem volna, hogy ne lássanak meg. Na hja, aki sumák, az nyer. Mindenki tök megértő meg rendes volt, este 7 uán mehettem haza, a látogatás meg valamikor kora délelőttre volt beharangozva. No mindegy, nem panaszkodunk, minek, majd másnap reggel minden eldől. Azért hazainduláskor még az egyik szekus kolléga elszólta magát. Volt ott egy vézna öltönyös fickó. Azt hittem ő is közéjük tartozik. Mint az elszólásból kiderült, nem. NBH-s cimbi volt. Innentől nem reméltem sokat. Másnap elém tették a papírt, hogy vagy aláírom közös megállapodással, vagy elküldenek rendkívüli felmondással. Aláírtam. Sosem tettem még ilyen jól semmit, azóta "Boldog munkanélküliek vagyunk...". Bár lassan lejár, meló után kell néznem, de sosem kerestem ilyen jól, mint ebben a 6 hónapban... Hiába no, magyarországon az kap segélyt, aki sosem dolgozott, aki meg végigdolgozta az életét és véletlenül elveszítette a munkáját, annak odadobnak valami kis koncot, itt SK-ban fordítva van, itt azt becsülik meg, aki dolgozott. Több volt a munkanélkülim, mint otthon a fizetésem, pedig programozóként ott sem kerestem rosszul, a szociális segélyek meg töredékei a magyarhoninak. Végtére is jól jártam, de nem volt így sem felhőtlen ez a nyár, de ez már egy másik sztori...

Nyílt levél a 168 óra cikkére

2008.04.18. 13:53 | Nergal | 3 komment

A cikk: http://www.168ora.hu/cikk.php?id=10136

 

Tisztelt Pungor András úrnak!

A levelet azért küldöm el az ellentábornak is, hogy ha önök átsiklanak felette, valahol megjelenhessen.

Amennyiben ők úgy döntenek (annak ellenére, hogy már többször kritizálam őket), hogy megjelentetik, a nevem vállalom, kitehetik azt is.

Kedves uram! Sajnálattal olvastam az írását a 168 óra oldalán, amivel szemben kifogással élnék.

Az, hogy az "egy nő" állítása mennyire igaz, mennyire nem, nem az ön és nem az én jogosultságom eldönteni.

Nem hiszem, hogy ilyen nyilatkozatot tenni normális dolog. Nekem is furcsa, de elképzelhető,

főleg ismerve több mai eladó hozzáállását a munkájához.

Az, hogy ki volt többen engem nem érdekel, de a tények tények, amit videofelvételek igazolnak, és ebben a témában is hazudni,

már kikezdi a bizalmat az önök szavahihetőségével kapcsolatban. Márpedig ha ez sem igaz, akkor mi az?

Vajon a többi igen? Rengeteg videót néztem meg mind a két féltől. Volt ott nácizás, zsidózás, "kihaló faj"-ozás.

Egyik oldal sem jobb (még akkor sem, ha a bombagyárban kiírják "nem zsidózunk", ha a helyszínen megteszik),

véleményem szerint pont ezért volt szükségük a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc jelenlétére,

hogy vezére legyen az "ellentüntetésnek" és ne ismétlődhessen meg az önök részéről az, ami előző alkalommal, a beszólások, nácizások tömege.

A Balogh Ákosos sztori nevetséges. Egy bezárt boltból nem kiszolgált embert nem lehet összehasonlítani egy kitett vásárlóval (amennyiben úgy történt).

Nem feltételezem, hogy kiszolgálták volna, nem feltételezek semmit, nincs is értelme. Ez olyan, mintha hétvégén azért tüntetnék, mert nincs nyitva a sarki abc.

Legalább nevetségessé ne tegyék magukat, mert ezzel minden nem jobboldali /bár nem is bal/ magyar szemében is elássák magukat.

Tény, hőzöngni, hergelni jó alkalom.

A leginkább talán mégis a József Attilás "poén"-on akadtam ki. Sajnos sokan nem is ismernek mást (lefogadom nem az ifjúság soraiban volt több ilyen),

de nagyon sok magyarnak valóban ő A költő. Hogy baloldali volt?

József Attila minden volt. Egy folytonos útkereső és a verseiben sehol sem volt baloldali. Proletár?

Igen, amennyiben ez a kommunizmus által elnyomott munkásosztályt jelzi, valóban az volt.

József Attila egyszerűen csak költő volt, kár belőle is politikai jelképet fabrikálni, sőt mitöbb undorító!

Én pl. Pilinszky-t válaszoltam volna, ha ott vagyok. Vajon ezt is meghallották volna a kérdezők, vagy efelett átsiklottak volna?

Netán egyből a "haláltáborban meghurcolt zsidó"-vá degradálták volna? (a mint tudjuk keresztény költőt)

Vajon hány hasonlón siklottak át ott? Mindenütt érezhető csúsztatások,

a lázadó oldal rosszainak kiemelése és a sajátjaik elhallgatása jellemzi az írását, ami egy közújságírótól szerintem elfogadhatatlan.

A hídon és az utána történtek leírásában ismét sok a csúsztatás (bár tudom, a másik oldalon is van)

viszont összehasonlítva az önök előző tüntetésének az oszlatása egészen másképp történt.

Az jogszerű oszlatás volt, hiszen többszöri felszólításra sem voltak hajlandók távozni.

Nemzeti tüntetésen viszont még egy felvételen sem láttam olyan, a rendőrség részéről békés,

korrekt oszlatást, mint akkor. Valahogy az "ellentüntetőkkel" szemben elnézőbbek.

Ezek alapján felkérem, hogy a jelzett cikket, amely mindannyiunkra nézve sértő és hazug, távolítsák el a honlapról,

mert azzal a közvéleményt félreinformálják. Egyhez értenek önök, őrültnek, idiótának titulálni azokat, akiknek más a véleménye, mint önöknek!

 

Végszónak: "

Kocsiból flódnit osztanak a népnek." Igen! Vannak akiket bármivel meg lehet etetni. Van aki viszont ebből nem kér, és ehhez joga van!

Köszönettel:

Varga Tamás

Röpposzt: a szabadság(száj)harcos

2008.03.10. 14:05 | Nergal | Szólj hozzá!

- Budaházy György - szabadságharcos (olvasható a kurucon)

Hmmm. Petőfi szabadságharcos volt. Fegyvert fogott, állt mögötte egy forradalmi kormány, akiknek a felhívására, a nép nevében harcolt, nem csak szájjal, tollal.

Kérdem én, e mögött a szabadságharcos mögött melyik nép, melyik kormány áll? Mik a céljai? Milyen ügyért harcol? Csak úgy bele a vakvilágba?

Hazafi az ok, de ennyi. Egyenlőre.

Kedves Csendes Többség!

2008.03.10. 13:27 | Nergal | 2 komment

Kedves Csendes Többség!

Reakció a kuruc.info-n megjelent "A Csendes Többség felhívása a hangos kisebbséghez"

Szeretnék egy rövidke reakciót 'röff'-enteni a 'beee'-getésedre.

Én a hangos kisebbség, aki nem, vagy csak látszatdolgozom, nem kell felelnem a főnökömnek, hogy hidatfoglalni ki engedett el munkaidőben… Majd a bombagyárosok összedobják a vonatravalót is. Családom, nincs, apám, anyám utálom, mert nem engedték a fehér fűzőt a bakancsba (nem tudom mit jelent, de olyan vagány), az állatokat is utálom, kivéve a pitbullom. Folyton anyázom Mónikát és Balázst, pedig nem is nézem. /Ez most hogy is van? Én nem nézem őket, úgyhogy nem is anyázom, fogalmam sincs, mit művelnek./ Árpád-sávos zászlóval megyek demonstrálni (pl február 9. Hősök tere nyilaszászlóval, vaffeneszeszezéssel /szándékos/), csak rossz fiókba nyúltam a zászlóért. A természetben csak akkor járok, ha nem bírom ki hazáig vizelés nélkül, vagy el kell vonulni szívni egy jointot az ültetvényen...

Kicsit komolyabbra fordítva, nekem mindegy, melyik jelenlegi párt van ott, én most is, kormányváltás esetén is abból fogok élni, amit a munkaadóm fizet. Milyen alternatívát kínáltok a lebirkázott csendes többségnek? Mi lesz, ha megbukik a kúrmány? Ki veszi át a helyüket? A Fidesz? A kurucosok is sokszor leírták, hogy őket majdnem annyira nem akarja senki, mint El-Qúrót. Ki irányítja az országot akkor, ha mindenki kivonul az utcára, és elzavarjuk őket? Thorockaiék tán? Netán a Jobbik? Létezik politikai erő, ami támogat minket, akit odaültethetünk úgy, hogy ha mégsem fog beválni, akkor önkét megy el?

Ezzel csak magatok ellen hergelitek az embereket, bármilyen 'vicces' formában is, ahelyett, hogy a támogatásukat kérnétek egy magánszervezésű népszavazáson egyetlen kérdéssel: "Akarod e a jelenlegi politikai (un)elit-et az ország élén látni?" Lehetőség nektek hangoskodóknak, hogy kibontakoztassátok tenniakarásotok, van gárdátok, möm-ötök, állítsatok fel szavazóhelységeket, vannak a jobboldalnak jogászai, politikusai, tessék megszervezni, vannak 'katonái', tessék megvédeni. Aztán majd ha azt látjuk, hogy kialakult egy erős, a népért dolgozó (és nem azokat lebirkázó bakancsos turbómagyar) valódi elit, akik hajlandók tenni értünk is, akkor többen fognak mögétek állni. Addig meg lehet 'beee'-getni, de a valódi csendes többségtől sosem fogtok annyi figyelmet kapni, amennyit szeretnétek.

Egy másik bakancsos birka a sokból, aki ezúttal sem volt szavazni.

Hja! És a csendes többség nem várja a reformok beérését, nem fizeti szívesen az adót és a többit, arról a másik oldali hangadók óbégatnak.

El kellene gondolkodni, ki is a birka.

Címkék: társadalom elit

Nemzeti szocializmus

2008.01.30. 15:08 | Nergal | 8 komment

Ha a nemzeti szocializmus túlélte volna a második világháborút, most lehet, hogy egy békés fejlődő világban élnénk. Annak ugyanis ez volt a célja. A probléma pont az volt ami ma is. Politikai úton nem lehet megmenteni magyarországot sem, legalábbis záros határidőn belül nem. Bármilyen pozitív folyamat indul is be, a ma élők, sőt még azok unokái sem fogják megérni, mire a jelenlegi helyzet megváltozik, és eljön az általános közjó és béke kora. Ezért kellett a tömegeket megvezetni az árja elmélettel, mert ők voltak a becsületes dogozó réteg, akiket lázítani lehetett a pénznyelő zsidók és a dologtalan bevándorlók (kurucos kifejezéssel élve orkok) ellen. Pont ez a helyzet ma is, és erre játszanak egyesek a különféle médiákban. Az egyetlen megoldás, ami még az aktuálisan élőknek megoldást jelenthetett, az az erőszakos fellépés volt. Viszont szerintem ha a világháború fordítva ért volna véget, a dolgozó nemzeteknek nem esett volna baja, hiszen nem veszélyeztették az európai gazdaságot, termelnie meg valakinek csak kell. Aztán a fellegek elültével ugyanígy kialakulhatott volna a jogállamiság, és valószínűleg egy a most alakulóhoz hasonló egységes európa. Csaupán egy olyan szociális rendszer állna a háttérben, amiből MINDENKI kiveszi a részét, és ami MINDENKIT EGYFORMÁN támogat. Csak ehhez el kell tüntetni azokat, akik lenyelik a termelők által létrehozott értékeket (illetve az árát), valamint azokat, akik még a maradékot is felélik/ellopják. Akkor lesz esélye egy egyszerű dolgozó embernek.

Czigók haza!!!

2008.01.18. 11:35 | Nergal | Szólj hozzá!

Noh! Ide is eljutottam. Mielőtt a cím alapján ítélnétek meg, leírom, nem vagyok rasszista. A gondolatmenetet a Gój Motoros Egyesület indította el a fejemben, akik most hős hazafiak (amúgy hungarista, rasszista, szélsőjobbos banda /a nevük a gój nemzsidó lelketlen lény, amit egy zsidónak elpusztítani nem bűn, sőt a legjobbjaikat elpusztítani kötelességük a *Talmud*-ból nem szószerint, amiszerint ők erre büszkék, és ez nyílt kihívást jelent a zsidókkal szemben. ezt persze sokféleképpen lehet szépíteni, csak az már engem nem érdekel./), mert a cigányság 'felemelésére' indítottak (ál)kampányt. Az oldalat nem linkelem be, amúgy is bannoltak, minek reklámozzam, a google a barátunk. Azért írtam, hogy álkampány, mert olyan, mint a Bánk Bánban az a bizonyos "A királynőt megölni..." kezdetű szöveg, vagyis azt jelenti, amit (bele)olvasol. Egyik oldalról nézve a cigányok integrálási kísérletére tett lépés, másik oldalról nézve felhívás azoknak a liberális politikusoknak és fajvédőknek, akik a deszegregációért küzdenek nagy szavakkal, hogy rendben, tegyük, de akkor vegyék ki a részüket, és járassák a cigánygyerekeket a saját gyerekeikkel egy iskolába. A valódi tételt csak kevés benfentes és pár már kibannolt emberke értette (szerintem egyre többen értik, és ezzel egyirányúan megcsappant az aláíróik száma is /egy hét alatt több, mint 3000 aláíró, azóta eltelt hét alatt kb. 500/), így a jóhiszemű fajvédők ezerrel írták alá megtévesztve, míg akik valóban megértették, és még egyet is értenek vele, ostobaságánál fogva nem írják alá, mert tisztában vagyunk vele, hogy a kormányhivatalok magasról tesznek a 20000 aláírásra éppúgy, mint a 3000-re, és míg a mi gyerekink mellé mennek a romák, az övék mellé soha nem fognak, hisz ők nem esnek ennek a béna szövegnek az áldozataivá, mint jópár magasan qualifikált aláíró.  A honlap fórumán kialakult anyázás is kétoldalúvá vált. Az egyik oldalon azok, akik nem értik, és lehülyézik őket, mondván, hogy emeljétek fel ti a cigányokat, mi nem adunk rá semmit. Őket kiokítják, hogy olvassd el még egyszer, és rámutatnak a valódi tartalomra (ez után jobb esetben az ember egyszerűen otthagyja őket, rosszabb esetben nekiállnak aláírást gyűjteni nekik), a másik oldalon a félrevezetett aláíró, aki dícséri őket, hogy így tovább, ez a lehetőségünk van csak, fel kell őket hozni a magyar szintre (melyikre?), érdekes módon ezeket nem figyelmeztetik egyszer sem, hogy félreértette a felhívást. Ellenben többször is felvetették, hogy adjunk 5leteket, és ne csak fikázzunk, hát tessék, itt következik a szlovák ötlet:

1.; Ne szüntessük meg, csak csökentsük és kössük feltételekhez a segélyek juttatását. (lásd ~1200 SKK = 10000 HUF és csak akkor ha betöltötte a 25. életévét, valamint folyamatosan igazolja 2hetente /újabban hetente/, hogy volt munkát keresni /cégbélyegzős aláírás kell/).

2.; Adjunk jogosultságot a többségi közösségeknek, hogy kit engednek betelepülni. (Egy szlovákiai településnek autonóm joga megtagadni egy roma család beköltözését a faluba, és élnek is vele.)

3.; Biztosítsunk nekik folyamatos foglalatosságot némi plussz pénzért (szemétszedés, hólapátolás /esetleg bányai munka :)/).

4.; Hivatalosan szüntessük be a 'kisebbség' kifejezést. Aki magyarországon él, magyar állampolgár, az MAGYAR! Nem cigány, nem zsidó, nem nigger, MAGYAR!

Amint ezek meglesznek, el fog lehetetlenedni a cigányság segélyekből történő megélése. Biztosítva lesz a napi tevékenység, és kisebbségi jogcímen sem kaphatnak semmit, ahol pedig mégis lopni, rabolni fognak, ott a lakosság kérheti a kitelepítésüket (lásd pl Olaszliszkára... /inkább az ott lakó magyaroknak építsenek állami pénzen házakat, ne a cigányoknak/)

Ez a válaszom, kedves Gójok, ez a megoldás.

 

(Esetleg a 2.-3. szülés után automatikus elköttetés.)

Címkék: megoldás kisebbség cigányság felzárkóztatás

A szerelem, avagy mit is érzünk valójában

2007.12.14. 12:41 | Nergal | 6 komment

A szerelem egy nehezen megfogható dolog. Vajon azért akarunk együtt élni valakivel, mert szerelemesek vagyunk, vagy az jelenti azt hogy szerelmesek vagyunk, hogy együtt akarunk vele élni?

Először is. Mit hívunk szerelemnek? Egyes 'kutatók' (azért tettem idézőjelbe, mert erősen megkérdőjelezem a tudós mivoltát ezeknek az embereknek) felrajzoltak egy szép háromszöget a szerelem különböző formáival/'válfajaival'. Szerintem szerelem csak egy létezik. Mégpedig az, ami megértésen, összhangon, megbecsülésen, szereteten alapszik. Ha ezek bármelyike hiányzik, az nem szerelem.

Lássuk csak. Adott egy 10-14 éves tini. Naponta fellángol valaki iránt. Színészek, zenészek, nyolcadikas nagyfiúk, nagylányok szívének nagy szerelmei. Testiségről még kevéssé, de már beszélhetünk, csak a külső a meghatározó minden ismeret nélkül. Erre mi nagyok ugyebár alapból azt mondjuk szinpátia (külső alatt értsd a megnyilvánulásokat is, a külsőség talán helyesebb kifejezés). Azt ugye tudjuk, hogy ez főleg hormonális megnyilvánulás. Mire is jó ez, és miért nem szerelem? Ez a természet hívó szava, ami alapján az állati ösztönök dolgozni kezdenek, és így vagy úgy, testiségre ösztönöznek. (Igen, még a legfiatalabbaknál is, ha másra nem, az érintésére vágynak, és ennyi. Nincs tovább.) Miért hisszük azt, hogy ez később, amikor szerelembe esünk másképp van? Mert mi már öregek, tapasztaltak vagyunk, mi már tudjuk mi a szerelem! Na persze. Túrót. Mi sem tudunk akkor többet, mint a  tinik.

Lépjünk tovább. Adott egy 20-25 éves 'felnőtt'. Itt már kitestesedik a szexualitás, szinte bárkit megkívánhatunk. Ízlés függvénye, kinek mi fontos. Szexy, kedves az arca, szép a szeme, kellemes beszélgető partner, jó az alakja, izmos a teste... Ezek indítják be a hormonjainkat nap mint nap.  Kérdés viszont, hogy ez mennyivel több, mint a tinikben feléledő 'szerelem', amin maximum jót mosolygunk. Mert a társadalmunk szerint egy tizenéves fejletlenebb érzelmi, szellemi szinten van mint mi? Hmmm. Szerintem felelőtlenség ilyet kijelenteni, hiszen gyerekek mutatják meg naponta, hogy az érzésekről sokkal többet tudnak, mint mi akár 30-on túliak, mert az érzelmeik tiszták. Tetszik, nem tetszik, ez mindenkire érvényes. Van aki tagadja, van aki nem. Van aki átesik a ló túloldalára, és azt mondja, miért kössem magam láncra, és állapodjak meg egynél, ha az én vágyaim másra ösztönöznek. Nem kell! Csak lehet. Egy idézet szerint az igazi szabadság nem az, amikor bármit megtehetünk, hanem amikor eldönthetjük milyen kötelezettséget vállalunk. Vagyis ha párkapcsolatot építünk, akkor el kell döntenünk, kell e, vagy sem. Megéri e nekünk a kötöttség vagy sem. Viszont az önként vállalt kötelezettség a legerősebb, legszigorúbb törvény, mert önmagunk fogalmaztuk meg saját magunknak, más behajtani ellenőrizni nem tudja, csak mi. Ezt hívják felelősségnek, és ettől vagyunk 'többek', mint az állatok. (Ez így azért nem teljes, mert nem többek vagyunk, csak a komplex gondolkodás lehetőségétől MÁSOK vagyunk.) Képesek vagyunk átgondolni tetteink értelmét.

Vajon bűn e megcsalni a másikat? Ki dönti ezt el? Itt jön a saját magunk által vállalt kötelezettség. Ha olyan kapcsolatban élünk, amelyben a másik fél hűséges, a megcsalás bűn, mert előre megfontolt szándékkal fájdalmat okozunk a másiknak. Ha nyitott kapcsolatban él két ember akkor nem beszélhetünk megcsalásról, mert csak annyit vállaltak. Viszont kérdés, hogy ez a kapcsolat szerelmen alapul e. No ezt nem fogom megválaszolni, mert nem tudom. Szerintem nem, mert még nem láttam ilyen kapcsolatot működni, hiányzik a kapcsolatból a kiválasztottság érzése. (Nem a sors által meghatározott nagy ő-re gondolok, hanem az 'ő kiválaszott engem' érzésére, és ez sokmindent magával vonz.) Ettől függetlenül el tudok képzelni emellett is egy érzelmileg működő szerelmet, de ahhoz két nagyon érett személyiség kell. (Ez viszont szerintem eleve kizárja a nyitott kapcsolat létét.) Egyoldalúan viszont szerintem nem áll/nem állhat ez fenn. Egyre több az olyan nő, akik azt vallják, meg kell bocsátani a férfiaknak a hűtlenséget. Én férfiként mondom azt, hogy az a kapcsolat nem szól semmiről, ahol ilyen van, én nem akarom, hogy a kedvesem megbocsásson nekem ilyeneket. Ezen magam is sokat vívódtam/vívódok, hiszen én is naponta látok jobnál jobb, magamutogatóbbnál magamutogatóbb nőket, akik felébresztik bennem a testi vonzalmat, a kérdés az, hogy vajon az ilyen irányú energiáimat rájuk akarom e pazarolni, vagy a kedvesemre fordítani. Aki az elsőt választja, az gondolkodjon el azon, hogy vajon egészséges szexualitás nélkül az állandó kapcsolat fenntartható e, illetve hogy ennek az energiának a másokra használásával nem sérti e a másik (szerintem jogos) igényeit.

A szabadság adott, de vajon tudunk vele élni?

Összegzésként én azt mondom, a szerelem az, amikor valakivel tudunk és akarunk együtt élni, amikor minden ehhez szükséges fennáll, ez az igény jelenti a szerelmet. Minden ami ez előtt van, az nem szerelem, csak az érzékeink és az ösztöneink játéka a testünkkel és az elménkkel.

Erőszak, szerelem

2007.11.15. 12:02 | Nergal | 6 komment

Egy blogger hölgy bejegyzésére reagálva:

http://aranyhaj.blogspot.com/2007/11/frfikzpont-korban-lnk.html

A szeretet...

2007.08.27. 12:18 | Nergal | 5 komment

Hmmmm... Sokszor keveredtem vitába olyan témában, hogy létezik e a jó a rossz nélkül, vagy egyáltalán létezik e egyetemes jó, hogy lehet e szeretni bárkit globálisan, anélkül, hogy ismernénk.

 

Kezdem a pozitivizmusom elképzelésével. Sokan, főleg vallások hirdetői mondják, hogy a jó nem létezik gonosz nélkül, mert akkor felbomlana az egyensúly. Szerintem ez nem áll. Az árnyék-fény hasonlat nem áll, az árnyék nem a rossz, hanem a semleges. A világban alapból nem létezik a negatív oldal (ezért nem találják az antianyagot sem, hiába minden kísérlet meg kamu :) a világunk nem erről szól. Van ahol van anyag, és van ahol hiányzik) Az árnyék nem a fény ellentéte, hanem annak a hiánya. Amikor az emberek egyszerűen csak egymás mellett élnek, nem foglalkoznak egymás problémáival, talán nem is találkoznak, elmennek egymás mellett köszönés nélkül... ez a közöny, vagy közömbösség az alap. A szeretet, amikor az emberek empátiával, megértéssell fordulnak egymás felé, amikor valaki segít a másikon, ez a pozitív oldal, a fény. Mint látszik az előző nem ennek ellentéte, csak enneka  hiánya, csakúgy, mint ahogy az árnyék a fény hiánya. Az árnyék a közömbös. Ennek a működéséhez miért kellene a negatív oldal? Hol vann ennek a szükségessége a természet világában? A negatív kép csak az ember akaratában jelenik meg, csak mi vagyunk képesek gonoszságra, de ez sem szükségszerű. Csak a társadalmunk a felelős érte. Ellenpéldának felhozható Dubai, ahol még a legutolsó portás is elég gazdag ahhoz, hogy meglegyen mindene, szinte ismeretlena  személy vagy a vagyon elleni erőszak fogalma. A másik példa a nagyon szegény egyszerű természeti népek, pl. a  busmanok. Vannak harcosaik, de csak vadászatra és védelemre. Mindenük közös így nincs értelme megtámadni a másikat bármiért is. Az erkölcseik is egészen mások.

Sokan felteszik nekem a kérdést a témádan, ki határozza meg, mi a JÓ. Ők! Ezek a kis busmanok pl. Náluk miért nincs erőszak? Ők miért nem ölik, verik, bántják egymást? Mert ők ismerik az "alapvető jó"-t, mégha nem is keresnek rá definíciót. Általában azzal érvelnek a velem vitázók, hogy a szeretet, a jó fogalma szubjektív, csak a mi nézőpontunkból létezik, hiszen ami nekünk jó, az lehet, hogy neki nem, és ami neki jó, az nekem nem. Igaz. Van aki szado-mazo, az szereti ha megkínozzák, aki nem az, az nem szereti, itt tényleg nem értelmezhető. Viszont akkor, amikor megkérdezzük, miért, máris értelmet nyer. Az első azért kínozta meg a másikat, mert ő azt akarta, és tudta, hogy ezzel örömöt fog okozni, míg a másik csak fájdalmat akart okozni. A JÓ nem mérhető fel az okozatban, csak az ok-ban, az emberi szándékban. Ha valaki "jót akar", de rosszul sül el, nem lett gonosz, maximum balfék, míg ha rosszat akar de jól sül el, nem lett jó. Ezek alapján a ROSSZ fogalma egyszerű, leszűkíthető az "ártó szándék"-ra, a JÓ pedig a "segítő szándék"-ra. A semleges mindenben igaz, a szeretetnél már volt róla szó.

Ezzel félig meddig jóvá is hagytam a törvénykezés azon kiskapuját, miszerint aki "beteg", nem büntethető, ha nincs tudatában a cselekedetei következményeivel, nem tud gonosz sem lenni. Sok munka olvasható netszerte olyanokról akik leírnak mindenféle perverz betegséget, amelyek részei az emberiségnek, és olykor tömeggyilkost máskor egyszerűen tolvajt csinál az emberből, ami miatt nem büntetésre, hanem gyógyításra van szükség, csakhogy szerintem nincs igazuk. Mindenki azzal védekezik a bíróságon amivel akar, de amikor eltervezi, mit fog művelni, akkor tudatában van vele, mit tesz. Legfeljebb utána végleg beleőrül, de ez már nem mentség.

Szeretni az egész világot. Nagyon abszurd? Szeretni mindenkit, bűnöst, bűntelent, ismertet, ismeretlent... Lehetetlen? Vagy az nem szeretet? Szimpátia csak azzal szemben alakulhat ki, akit már legalább láttam, olvastam, hallottam... Empátia bárkivel szemben. Ismeretlenül is lehet valakihez kedvesen, pozitívan, segítőkészen hozzáállni, és szerintem a szeretet erről szól. Nemrég páran egy erről szóló vitánban még azt is megtagadták, hogy szeretik az állatokat. Fujjj! Rossz gyerekek :) Pedig az egyik kutyát tart. Hja! Azt szereti, mert ismeri, de a többit nem. Nem simogatna meg egy kisnyulat? Nem nézegeti el a pillangót? Milyen a nem szeretet? Vagy semleges /elmegy mellette, nem érdekli/, vagy ellenséges /megöli, kitépi a szárnyát *nem a nyúlnak :)))*/. Ha már tetszik neki, ha megsímogatná, ha megóvná a hidegtől (már sikerül 'feltámasztanom' egy nagy bordó-fekete gyümölcszabáló lepkét, ami oda volt fagyva egy fához, és nálunk telelt ki a szobában), az már szeretet. Aztán lehet válogatni, hogy farkas vagy bárány, ezt szeretem ezért, azt nem szeretem azért, de vajon elképzelhetetlen e az, hogy valaki egy farkasra is úgy tekintsen, mint egy bárányra? Szerintem nem. Addig gyűlöljük az ilyet, amíg nem ismerjük és félünk tőle. Erre azt a választ szoktam kapni, hogy jó, akkor ha annyira szereted, akkor hagyd, hogy megegyen. Szeretni valakit annyit jelent, mint ostobának lenni? Szereted a szüleid? Hagynád, hogy megöljenek? Nem! De szereted? Igen! Akkor nem értem a farkassal szembeni felvetést. Ha viszont a farkast tudjuk szeretni (bár ha rosszat tesz, vagy akar tenni, védekezünk és/vagy megbüntetjük), akkor a bűnöst miért nem? Miért nem tudunk empátiát érezni egy tolvajjal szemben? Persze, meg kell büntetni, hogy ne tegye többé, de nem kell gyűlölni. Ember. A tetteinek valami oka volt, meg kell tanítani, hogy lehet másképp is, ha nem megy akkor el kell különíteni, de a végső megoldás az ideális társadalom lenne, amit pont a "nagyon jó"-k nem akarnak, vagy nem hisznek benne.

 

Ez most csak így első röffre, elég zagyva, majd idővel talán letisztázom kicsit (talán nem), aki akarja érti. :)

Címkék: definíció szeretet pozitivizmus

Nem csak a hullák... avagy Subba blogja

2007.08.24. 12:19 | Nergal | 2 komment

Nos asszem kicsit elszaladt a ló az emberekkel. Leírnék pár gondolatot ezzel kapcsolatban, és most abszolúte nem érdekel maga az eset, inkább annak fejtegetése, hogy mi alapján hurcolják meg, anyázzák le őket mások.

Először is ETIKA. Ugyebár másnak rosszul eshet amit tettek. Etikailag tehát kifogásolható a tettük, de csak a nézőpont azon tagjainak, akik a sírkő túloldalán vannak, és nem azoknak, akik itt a blogon és egyéb fórumokon fröcsögnek.

Vallás: Sokan azzal érvelnek, hogy mások vallási kegyhelyét, sőt, minden intézményét és szabályát el kell fogadni, azt korlátozni nem lehet. No! Akkor legyünk olyan kedvesek, és a minket eltiporni óhajtó (esetleg torkunkat átvágó) LaVey-i sátánistát se gátoljuk a vallásának törvényei betartásában, és szép készségessen hagyjuk magunkat. Ja hogy az az ember élethez való jogával kerül összeütközésbe? Értem. A jelenlegi eset meg a szabad élethez való alkotmányos joggal kerül ellentétbe, és szerintem ez valamivel felsőbb rendelkezés, mint a tiszteld a vallás bla-bla-bla.... Ami amúgy sem állja meg a helyét, de hát egy többségi keresztény európában vajon milyen más törvények uralkodnának.

Erkölcsi: Egyetlen kifogásolható dolog, hogy kikerült a netre, ami szerintem sem lopás, esetleg az öcsike műve lehetett vagy saját, de vegyük figyelembe, hogy mennyi hasonló van a neten. Sőőőt. Hasonló? Sokkal durvábbak. Másrészt nem reklámozták, csak feltették, ha ők voltak egyáltalán, de ezt nem akarom én megítélni. Tehát nincs reklám, csak egy tárhely, amihez, még ha nem is jelszóval védett, semmi köze másnak. Vagyis erkölcsileg sem igazán kifogásolható, nem gyerekpornóval bizniszeltek.

Anyagi: ilyen kárt tudtommal nem okoztak, vagyis amíg nem rongálták, nem tulajdonították el a másét, nem korlátoztak senkit saját jogaik gyakorlásában, addig bármilyen ilyen irányú velük szembeni fellépés az ő ilyen irányú jogaik sárbatiprása lenne.

 

Ezen bevezető után felteszem a kérdést, vajon az acsarkodók min háborodtak fel annyira? Azon, hogy a családnak esetleg nem tetszik? Kérdem én, a fórumozóknak mi köze hozzá?
Subba: Milyen jogon másoljátok más webtartalmát engedély nélkül, még ha nem is jelszóval védett? Úgy tudom, mivel más "szellemi terméke", bármilyen is, ezek engedély nélküli felhasználása az adatvédelmi törvény és a szerzői jogok védelme hatálya alá esik, és büntetendő. A képek átalakítása meg már egyenesen pofátlanság. Pláne belinkelni, hogy minden pornóéhes buta anyázó honnan töltheti le a teljes kollekciót meg megérdemelne egy jól irányzott fejberúgást acélbetétessel a kedves károsultaktól. (Igen, Midnatt-tól) Azok meg akik a BP parádén villogtató picsákra csorgatják a nyálukat 12 éves gyerekek közt, azok nem háborodjanak fel egy meghitt fotózás eredményein, mégha akárhol történt is, mert nem a közvéleménynek készült.

Elitizmus avagy a társadalom krémje...

2007.08.23. 13:53 | Nergal | Szólj hozzá!

Melóban unatkozom. Megyek ebédelni...

No találtam is egy első témát: elit
Aki végigolvassa, kiveheti, hogy egyfajta utópisztikus elitről van szó. Sajnos nincs tökéletes elit, így nincs tökéletes ország, nép...

Ha viszont már ideákat gyártunk, akkor a cikk írójával ellenkezve azt mondom, igenis létezik elit nélküli világ. Nem sokkal utópisztikusabb, és anarchiának hívják az elképzelést. No nem a mai kicsipunkok nem dolgozok, nem járok suliba csak füvezek anarchiájáról van szó, hanem arról, amikor az ember képes eljutni oda, hogy nincs szüksége irányító bürokráciára, aki kiosztja a munkát, mert mnidenki a képességeinek, tudásának megfelelően elvégzi a dolgát, nincs szüksége rendőrségre, katonaságra, mert mindenki egyenlő, egyforma, bármit megtehet, addig, amíg azzal nem korlátoz másokat... Sok mai vallás (szekta?) vall hasonló nézeteket, mégis elitisták. Sajnos ma itt tartunk, hogy bár sokan elítélik őket, nekik kellene példát mutatniuk erről a felfogásról, hogy ez a fajta elitszerep megszűnjön.

A cikkben szintén előkerül a Marxizmus meghurcolása, gyanítom sosem olvasott a cikkíró Marxista filozófiát. A szakralizmus valóban ellenség volt számára, de miért? Mert vezethető birkákká és eleve rétegezett (elitizált) társadalommá abszolválja az emberiséget. Az eredeti elv pont az elit nélküli egységes, egészséges világ megalkotása. Sajnos rossz kézbe került, de az elv nem halt meg, és a punk mozgalom pont ezért szállt szembe a szocialista politikával, mert nem ezt valósították meg, hanem ezt használták fel az emberek kirablására (és a szociális intézmények nagyrészét használják rá a mai napig). Magyarországon egy dolog segíthetne, ha felismernék végre, hogy a megszorítások csak tönkreteszik az országot, és inkább azt rendeznék a költségvetésben, hogy felejtős a kultúra támogatása meg az egyházé, helyette fordítsunk csak egészségügy és munkahelyteremtés-re, és amikor 5-10 év múlva egy család 2db dolgozó tagja el tudja tartani az egész családot (üknagyitól az ükunokáig), akkor lehet visszatérni a kultúrához. Sajnos erre nevelni kellene az embereket, mert Róma óta csak a cirkusz érdekli a többséget, de erről le lehet szoktatni, és kialakítható lenne egy erős, egészséges társadalom, ahol feleslegessé, sőt, értelmetlenné válna az elit kifejezés. Ehhez persze most kellene egy igazi elit (nem Gyurika és Vikike vezetésével, bár ha választani kell, akkor inkáb OV /még az életben nem voltam szavazni, és minekutána két éve Szlovákiába "emigráltam" a kizsákmányolás elől, nem is fogok/), akik elindítják ezt a folyamatot, és képesek is végigvinni. Szóval kedves elitek, elő Simon Mágus és Marx munkáival!!!

Másrészt szólnék a cikkírónak, hogy az antielitisták, mint én is nem az elit létezését tagadják, hanem azt, hogy nem létezhet nélkülük a világ.

Címkék: társadalom elit utópia elitizmus